Magyarország nemzeti cselekvési terve szerint a hidrogént integrálni kívánja mobilitási, ipari, építőipari, gáz- és villamosenergia-rendszereibe. A PNCE megállapítja, hogy "a hidrogén fontos szerepet játszhat a megújuló villamosenergia-termelés integrálásában, a nemzeti ellátás biztonságának erősítésében és Magyarország dekarbonizációs céljainak elérésében. A gáz-, tárolás- és energiaágazatban olyan új szabályozási intézkedéseket terveznek a közlekedésben, amelyek a teljes hidrogén-értékláncot érintik. Ezzel a Nemzeti Tervvel Magyarország a különböző pályázatok közül mérlegeli a hidrogén felhasználásának lehetőségét gázellátásának dekarbonizálására, villamosenergia-termelésre (hosszú távon), a közlekedési ágazatban a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére és a fosszilis hidrogén részleges helyettesítésére megújuló hidrogénnel A hidrogén támogatja a nagyobb mennyiségű megújuló villamos energia integrálása a villamosenergia-rendszerbe, javítja a rendszer rugalmasságát és növeli az ellátás biztonságát

A terv konkrét célkitűzést tartalmaz 2030-ra 51 kilotonnás villamosenergia-alapú megújuló hidrogénfogyasztásra a fűtési és hűtési szektorban. Magyarország azt is tervezi, hogy a megújuló hidrogént alternatív üzemanyagként használja a közlekedésben, ideértve a „Business Assual” forgatókönyvét is (amelyet „meglévő intézkedésekkel” forgatókönyvnek tekintenek). A tervben szereplő további intézkedésekkel a megújuló hidrogén 2030-ban a közlekedés teljes energiaszükségletének mintegy 1%-át fedezheti.

Magyarországnak kedvező a környezete a megújuló hidrogén bevezetésének minden lehetséges alkalmazásában, tekintettel a bejelentett kísérleti projektekre és a szabályozási akadályok leküzdésére irányuló elkötelezettségére, valamint a Green Hydrogen Blue Danube, a Black Horse, az Silver Frog és a H2Go4 projektekben való részvételére. Az IPCE, a magyar olaj- és gázszolgáltató, valamint a hidrogénüzletágba belépő magyar MOL gázipari cég belépése, valamint a magyar TSO, amely hajlandó keretet kialakítani a hidrogén gázba történő bevezetésére. Magyarország is részt vett a HyLaw projektben, amely azonosította és felmérte a főbb szabályozási akadályokat, az ezek megoldására irányuló intézkedések prioritása érdekében.

Magyarország úgy gondolja, hogy 2025-től hidrogénüzemanyagcellás autók állnának rendelkezésre és kerülnének bevetésre, míg az üzemanyagcellás buszokat és a nehézgépjárműveket már használhatnák. Magyarország a megszokott forgatókönyvében is a megújuló hidrogén szerepét várja a közlekedés megújuló energiacéljában. A tervben szereplő további intézkedésekkel Magyarország 2030-ban közlekedési igényeinek mintegy 1%-át, 2040-ben pedig 5%-át tudná fedezni hidrogénnel (összesen mintegy 30%-a megújuló energia a közlekedésben).

Magyarországban jelenleg vannak

hidrogénes benzinkutak eladók

HA SZERETNÉL A HÁLÓZAT TELJES TÉRKÉPÉT

KATTINTS IDE

HA SZERETNÉL A HÁLÓZAT TELJES LISTÁJÁT

KATTINTS IDE