A biogáz a jövő CO2-semleges üzemanyaga a dán teherautók számára. A gázt olyan természeti erőforrásokból nyerik ki, mint a mezőgazdasági trágya és a háztartási szerves hulladék. A klíma nyer, mert a metángáz nem oldódik a levegőben, elkerülve az üvegházhatást: magukban a létesítményekben gyűjtik össze és tisztítják, hogy újra felhasználhassák a sűrített földgázzal hajtott járművekben. Ha a dízelt, egy fosszilis tüzelőanyagot lecseréljük, kétszeres klímamegtakarítást érünk el. Ezeket az előnyöket az EU is elismeri, ezért a biogázt a kevés korszerű bioüzemanyag egyikeként hagyják jóvá, ha többek között trágyából és szerves hulladékból nyerik ki.

A járművek üzemanyagaként használt gáz főként metánból (CH4) áll. A metán a legegyszerűbb szénhidrogén – minden négy hidrogénhez egy szénatom –, ezért kevesebb CO2-t bocsát ki, mint más szénhidrogének (például benzin és gázolaj). Az altalajból kikerülő metánt földgáznak, a biológiai folyamatok (trágya, élelmiszer-hulladék stb.) során keletkezőt pedig biogáznak nevezzük. A biogáz gyakorlatilag nem bocsát ki CO2-t, és megújuló energiaforrásnak számít. Ahhoz, hogy a biogázt közlekedésre használhassuk, meg kell tisztítani (korszerűsíteni) a CO2-tól. Ezáltal a biogáz a földgázzal azonos minőséget nyer, és elosztható a földgázhálózatban.

Dániában a CNG közvetlenül a földgázhálózatból nyerhető, és jelenleg főként városi buszokban és szemétszállító járművekben használják. A CNG előnye, hogy közvetlenül a gázhálózatról "tankolható", ami azonban egyben a fő korlátja is, hiszen a CNG csak a hálózat környékén használható.

Dániában a benzinkutaknál az autók földgáza BioCNG, vagyis szerves hulladékból származik, és a nyilvános benzinkutakon nem szállítanak fosszilis eredetű CNG-t. A BioCNG ára Dániában stabil és olcsó, feltételezve a hagyományos mobilitás életképes alternatíváját